Spanyol film. Véletlenül bukkantam rá.

Különböző történeteket mesél el, s a szálak ebben a filmben nem fognak összeérni.

6 történet, mindegyik másról szól, s mindegyik olyan pillanatot ragad meg, amelybe mi is kerülhetnénk, mindannyiunknak volt már olyan pillanata, amikor azt érezte, most elszakad a cérna, nem bírja tovább..

Ebben a filmben az említett cérna elszakad, s már az első, rövid történetnél tudtam, hogy végig abszurd módon, extra véresen kapunk tükröt magunk és a társadalmunk elé...picit Tarantinos, nem is picit. 

Nagyon tetszett, meghökkentő és vicces, mégis elgondolkodtató életképek.

8/10

Nagyon vártam ezt a filmet.

Oscar díjra jelölték, legjobb film kategóriában.

Brad Pitt az egyik producere.

Nagyon jó kritikákat kap, esélyesnek tartják az Oscar-díjra...

Nem tetszett.

Ismét egy megtörtént eseményeken alapuló film, a nagy gazdasági világválságot előre látta pár ember, s őket mutatja be, hogy miket tettek előre, s hogy teljesedett be a jóslatuk. Az a baj, hogy túlságosan wallstreetes nyelvezetű lett nekem, s mivel nem mozgok otthonosan ebben a pénzügyi világban - ahogy gondolom nagyon sokan mások sem-, még annak ellenére is sok minden zagyva maradt, hogy igyekeztek számunkra (nem értők)- filmből jól láthatóan kilógó elemekkel megmagyarázni, hogy mi is történik. Speckó nekem ez sem tetszett.

Nem találtam viccesnek sem a filmet, drámainak sem, akciónak sem de még dokumentumfilmnek sem. Ez a legnagyobb bajom vele; nekem semmilyen lett.

Brad Pitt szerepe apró, Cristian Bale sem olyan karakteres, mint az előzetes alapján vártam. Steve Carell vitte messze a pálmát...

5/10

TOM HARDY!

A filmet két este alatt néztem meg, mert első este fáradt voltam, s a film hosszú, s a közepén van egy picit vontatottabb rész, amin bealudtam; de másnap folytattam, s nem bántam meg,,,

Ismét megtörtént esetet feldolgozó film, egy híres gengszter-testvérpár a londoni alvilágból, érdekesség, hogy mindkét testvért Tom alakítja. Szép és hálás szerep, két jó karakter, egyik őrültebb a másiknál...

Nincs a szívemben kiemelkedő helyen a film sem, s Tom sem (bármilyen hisztéria is övezi), de korrekt alakítás és film.

7/10

A Szüfrazsett után tudatosan kerestem rá Carey Mulliganre, mert megkedveltem! S gyakorlatilag elmondhatom, hogy szeretem. A szüfrazsettig ez nem fogalmazódott meg bennem, de aztán  rájöttem, hogy a Shameben is imádtam, s az A nagy Gatsbyban is! Olyan színész, aki lassan marad meg benned, nem rögtön egy harsány szereppel.

Az Egy lányról-ért Oscar díjra jelölték, ezért meg kellett néznem..Nagyon jó film! Nem csalódtam.

Gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy egy nagyon okos, értelmes lányt is elvihet a naivsága és fiatal bohémsága és dacos vadsága olyan irányba, hogy elrontsa az egész életét...s ha valóban kiemelkedően intelligens, akkor talán---de csak talán, nagyon kemény munkával még visszakapaszkodhat, s talán fel is emelkedhet.

Biztos többünkről, de rólam biztosan szólt a film mondanivalója. Már csak ezért is 10/10. 

Nem  friss film, de egyik este valahogy ennél kötöttem ki, mert a már említett limonádéra vágytam egy kimerült nap végén..amikor nem kell feldolgozni a filmet, nincs túl sok mondanivalója, csak élvezed, jól van összerakva, vannak benne vicces, mókás pillanatok, jókat tudsz esetleg röhögni, s ennyi.

Ez a film pont ilyen, nem a gagyi vígjáték, hanem legalább eredeti ötlet, nem egy 100. bőr..

élveztem, s tetszett. s pont erre való.

6/10

avagy Robert De Niro-nak elment az esze...

Mással nem tudom magyarázni, hogy egy ilyen kaliberű színész elvállalt egy gagyi alpári humorral magát eladni akaró popcorn-moviet.

Nincs bajom az ilyen filmekkel, jót derültem az Amerikai Pite óta az összes picit is a nullánál színvonalasabb hasonló témájú filmen (azaz, hogy a film a sex, szarás, hányás, bebaszás stb témája körül forog..)...

....na de hogy ROBERT DE NIRO egy filmben az első pár percben recskázáson van kapva, mint nagypapa, a felesége temetését követő napon?!?!?!?!

hova süllyed ez a világ.....

0/10

Ui.: van egy két jó poén,de én nem tudtam értékelni a döbbenettől...

2015 egyértelműen Tom Hardy éve volt. Erre nemrég jöttem rá, ugyanis én nem ismertem eddig az úriembert, az A visszatérőben láttam először, de azóta folyamatosan belebotlok-s nagyon jó szerepekben! 

A Mad Max legfrissebb filmben is Ő a főszereplő, nagyon szuggesztív és markáns alakítás.

Már amit ki lehet hozni egy alakítással egy ilyen látványvilágú, utópisztikus zseniális őrületben! Szerencse, hogy jó az alakítása,s hogy Charlize Theron-é is (női főszereplő), mert kevésbé karakteres játékkal nem is emlékeznénk a szereplőkre.

George Miller olyan filmet tett le elénk, amit nézve nincs időd eszmélni egyik sokkból, máris nem a második, hanem a harmadikban vagy! Látvány, zene, karakterek, lendület, hatások... a történet kevésbé számít, s nekem is utána kellett olvasnom, hogy mit is láttam pontosan, s melyik szereplő miért az-aki..mert nincs kifejtve és kidolgozva, de tulajdonképpen ez nem számít, mert ez a film minden egyes percével beleég a retinádba...kitörölhetetlenül...

Az Oscar jelölést is megértem, mert ezt  mozit ki kell emelni a többi mai sci-fi/akció közül.

9/10

Hű, de zseniális egy film ez...

Ha Charlotte Ramplingot nem jelölik Oscar-díjra, valószínűleg sose nézem meg ezt a filmet.. nagy kár lett volna.

Ismétlem magam, de zseniális alakítás mind a férfi, mind a női főszereplő játéka!

Én szeretem a limonádé filmeket is, de mindig nagyon nagyra értékelem, ha egy filmnek van mélysége, s fájdalmasan igaz történetet mond el. Az igazán emlékezetes filmek ilyenek. Azokban egy adott jelentnél egy színész tekintete elmond mindent, szavak nélkül..

A film nem egy pörgős darab: egy házaspárról szól, akik a 45 éves házassági évfordulójuk megünneplésére készülnek, s a férj pár nappal az esemény előtt kap egy levelet, benne egy hírt a múltjával kapcsolatban. Nincs akció, nincs hangos dráma, csak csupán ennek a levélnek a tartalma pár nap alatt aláássa 45 együtt töltött év közös munkáját. Charlotte Rampling apró rezdülésekkel mutatja meg, ahogy a bizalom elszáll, s ahogy Ő összetörik;  a férfi főszereplő, Tom Courtenay pedig azt, ahogy vívódik az előtoluló emlékeivel, s ahogy próbálja feldolgozni, s legyűrni magában, nem véve észre, hogy a feleségét teljesen elidegeníti a viselkedésével.

A párkapcsolatokba vetett hitem nem erősödött meg e film kapcsán, s a mozi végén, ahogy látszólag, a külvilág felé minden rendbe jött, de az utolsó képkockánál Charlotte szeme...mustsee!

10/10

Ui.: én a filmet is jelöltem volna Oscarra, nem csak a női főszereplőt..

Nos: már volt egy film Steve Jobs-ról, Ashton Cutcherrel a főszerepben, azt nem láttam.

Ezt a mostanit, Michael Fassbenderrel viszont igen.

Elmondom, mi tetszett, s mi nem, mert vegyesek az érzéseim a filmmel kapcsolatban.

Ami nem tetszett (szeretem a negatívval kezdeni, hogy aztán a pozitív maradjon a végén utóíznek):

- "in medias res" kezd a film, már a sikerei közepén lévő Steve Jobs-ot mutatja be- nem látunk szinte semmit a kezdetekről, kivéve néhány visszatekintést 1-2 fontos momentumra

- van egy magyar fordítása a filmcímnek, amin jót röhögtem, kering az interneten, lefordította valaki a Steve Jobs szót címmé, következőképpen:

 Sajnos végig ez az érzésem volt, hogy ennek a szerencsétlen balga embernek igaza van mégis, hiszen a film arról szól, hogy Steve dolgozik- menetel, keményen...nyilván Ő egy korszakalkotó ember, de jobban kellett volna a magánéletet, érzéseket, megmutatni, így számomra voltak hiányosságok a film közben

Ami tetszett:

- Fassbender játéka jó, nagyon jó. (ezzel együtt Kate Winslet mellékszereplő jelölését nem értem- nem gondolom kiemelkedőnek..)

- az említett hiányérzet a film végén megszűnt, mert megmutatták, hogy miként került közelebb a lányához, s hogy igenis van szíve a mi Steve-ünknek--- az utolsó jelenet nekem nagyon tetszett!

Igazából a lényeg, hogy ez egy megemlékezés Steve Jobs előtt, picit egy újabb bőr lehúzásának érzem, de az átjön a filmen, hogy kivételes ember volt, akinek a 20. század nagy számítástechnikai áttörését részben köszönhetjük.

7/10

Ha ezt valaki elolvassa, biztos meg fog kövezni, de őszintén? Én nem vagyok egy hatalmas Kate Blanchett rajongó; számomra ami nagy erőssége, hogy nagyon szuggesztív a tekintete- mégis minden filmjében ugyanaz a tekintet köszön rám vissza... a színészi játék fontos része, hogy a szemek beszéljenek, de nekem ugyanazt mondja mindig, ez zavar. Vesébe létó tekintet, ami misztifikált és szuggesztív- nem érzek mögötte érzelmeket.

Ebben a filmben is nagyon szép nő Cate Blanchett, s jól is áll neki a gazdag úrinő szerep. A történet lényege, hogy egy átlagos eladólánnyal szerelem szövődik köztük,s az egész film egy érzelmi feszültséggel teli bomba- kellene hogy legyen- nekem nem volt az. Nem éreztem ezt a feszültséget, nincs szépen kidolgozva/megmutatva, hogy az a szikra hogy pattan ki- nincs szikra.

Rooney Mara játéka sem fogott meg maradéktalanul, számomra csak annyi jön át a vásznon, hogy meglátja a szépasszonyt, aztán megy utána, Carol elhívja egy útra, s megy, aztán megtörténik aminek meg kell, majd szenvedés, aztán happy end.

Számomra a legszebb jelenet a film végén van, ott éreztem egyedül igazi szikrát, feszültséget és valódiságot; az utolsó jelenetnél.

Ps.: az pedig kifejezetten nem tetszik, hogy mint anya, Carol képes lemondani a gyermekéről....

Nem értem a dupla Oscar-jelölést: Cate-ét és Rooney-ét sem...

5/10