Szóval, az Oscar-gála után volt egy kis megtorpanás a filmnézésben, ez leginkább az élethelyzetbeli változások miatt.. de a filmimádat megvan, s egy kis pihenő után újra nekiálltam.

Az Oscar gála teljesen frenetikus élmény volt, több okból is: végre újra adta magyar csatorna, végignézhettem reggelig; aztán így nagyon érdekes volt, hogy előtte a filmeket megnéztem, volt tippem, hogy ki nyer, s nagyon nagy százalékban el is találtam (ez örömmel töltött el..); s hát nem utolsósorban a magyar siker, a Legjobb Idegennyelvű Film díja, amit a Saul fia bezsebelt! 

Aztán pár hétig TRÓNOK HARCA lázban égtem, gyakorlatilag faltam az 5 évad részeit minden szabadidőmben! Nem is értem, hogy eddig hogy maradhatott ki ez nekem... Imádom, s lebilincsel és zseniális! Alig várom a 6. évadot! 10/10

Aztán egy film kapcsán, amit ajánlotta, ráleltem Thomas Vinterbergre és a Dogma-filmekre! Érdekes, és tetszik! A Dogma-filmek szabályairól IDE kattintva olvashattok...

Szóval megnéztem két DOGMA-filmet is, csak pár szóban itt mondom el a véleményem róluk:

1, Születésnap

borzongató, milyen közönnyel szemlél a társadalom nagyon beteges dolgokat is, a tipikus viselkedésminta felnagyítva a filmben, amikor a kellemetlenség elkerülése érdekében úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, mintha nem tudnánk, amit tudunk- felkavaró és maradandó filmélmény- 7/10

2. A vadászat

a téma itt is húsbavágó: a társadalmi viselkedésforma pedig szintén gyomorforgató; ahogy kivetjük magunk közül a problémást, s megyünk a nyáj után, nem gondolva bele, hogy talán először meg kellene győződnünk a másik elleni vádak valósságáról...bár a film nem tragédiával végződik, számomra mégis, mert a hasonló traumát nem lehet elfelejteni...7/10

S most folytatom a 2016-os év filmjeit, mégpedig egy érdekes listát fogok végignézni, legjobb 2015-ös filmek címmel: IDE kattintva látható a lista.